Miért megyünk mégis bele, ha nem jó?
Minden ember vágyik arra, hogy társa lehessen, akit szerethet és aki viszont szereti. Intimitásra, közelségre vágyunk, próbálunk minden áron kitörni, menekülni az egyedüllétből. Sokszor nem is a testi vágy, hanem a lélek éhsége hajt bele egy ilyen kapcsolatba. Félünk az egyedülléttől, és szinte bármibe belemennénk csak azért, hogy ne maradjunk egyedül.

Egy idő után azonban csak azt érezzük, hogy mégis egyedül vagyunk. A kapcsolatban lévő másik fél valójában nincs ott, nincs jelen igazán, szinte csak megfigyelő, és a testi kielégülés miatt bukkan fel újra és újra.

Senki sem elég jó
A szeretőknek valahogy nem jó senki. Egy házas ember azonban kényelmes megoldás. Minden szempontból a pozitív dolgokat kapja a szerető. A házas ember figyelemre vágyik, amit a szeretőjétől kaphat meg. Egy ideig… Ez a kényelmes megoldás valójában félelem. Félelem attól, hogy valakinek meg kell nyílni, valaminek át kell adnunk magunkat teljesen. Egy szeretői viszonyban erre nincs szükség, nem kell teljesen, 100%-osan belemenni. Kényelmes, hogy nem kell igazán dönteni, nem kell állást foglalni. És nem kell megindokolni, hogy amikor már nem kell, amikor már nem jó, kilépünk belőle.

Nem hisszük el, hogy nekünk is jár a valódi
Vannak, akik nem hiszik el, hogy létezhet olyan kapcsolat, amelyben tényleg csak két ember van. Boldogan. Nem kellenek benne játszmák, nem kellenek álarcok, csak őszinteség. Sokan hiszik, hogy nekik ez nem jár.

Benne maradnak hát a viszonyban. A rész-szerelemben, a rész-ölelésben. Abban a „félig”-ben, ami látszatboldogságba ringat, ami egy-egy pillanatra elringat, mintha tényleg igazi lenne. De a háttérben csak a szenvedély, a testi vágyak kiélése áll, és nem az igaz érzelmek, amelyek közös cél felé hajtanak két embert.

A kérdés adott: Mit keresek ebben a kapcsolatban?
A szeretők gyakran felteszik ezt a kérdést, hiszen mindig ők maradnak a második helyen, csak nagyon ritkán fordul elő az, hogy a házas ember a szeretőjét választja. A papírforma az, hogy marad a mellékutca. A szeretők maguknak is hazudnak. Azt, hogy szerelemben élnek. Olyan érzelemben, amely nem valódi, nem jelent érzelmi biztonságot. A szerető a B-terv. És folyton csak azt kérdezi, „Mit keresek ebben a kapcsolatban?”

Forrás: IntimZóna