Hormonális fogamzásgátlás

A hormonális fogamzásgátlás lényege egy mesterséges hormonbevitel, amellyel felfüggesztjük a petesejtek érési folyamatát.

A hormonális fogamzásgátlás történetének kezdete az 1950-es évek második felére tehető.

Hatásbiztonság
A hormonális fogamzásgátlással történő védekezést ma az egyik legbiztonságosabb módszerként tartják nyilván. Ennek ellenére 100%-os védelmet ez a lehetőség sem biztosít a nők számára. A sikertelenség kockázata - a készítmény típusától, a szedés pontosságától és egyéb tényezőktől függően - 1-2%, ami azt jelenti, hogy 100 nő közül egy év alatt egy-kettő esik teherbe.

Hatásmechanizmus
A magas fokú megbízhatóság a többszörös támadáspontnak tulajdonítható. A petefészkekre kifejtett, korábban már említett gátló hatás mellett a készítmény számottevően befolyásolja a méh nyakcsatornájában termelődő nyák tulajdonságát. Ennek révén az ondósejtek nehezebben tudnak feljutni a női nemi szervek magasabb szegmentumaiba. A bevitt hormonok hatására a méhnyálkahártya felépülése elmarad az élettanitól, s ez azt eredményezi, hogy alkalmatlanná válik a pete beágyazódására.

A petevezetők működésében is kimutathatók eltérések. Mindezek a hatások összegeződve hozzák létre a magas, 98-99%-os fogamzásgátló hatást.

Több fajtája lehetséges: tabletta, injekció, implantátum, hüvelygyűrű és méhen belüli fogamzásgátló rendszer.

Tabletták

Több típusuk ismert. Az egyes változatok közötti különbség a hatóanyag típusából, eltérő mennyiségéből, az alkotó elemek arányából, a szedés mikéntjéből adódik.

Kombinált fogamzásgátló tabletták

Tüszőhormon és sárgatest-hormon kombinációi. A fogamzásgátló tabletták a fogamzásgátlás ma ismert egyik leghatékonyabb eszközei.

• egyfázisúak: egy menstruációs ciklus alatt szedendő minden tabletta egyforma mennyiségű tüszőhormont és sárgatest-hormont tartalmaz
• kétfázisú vagy bifázisos tabletták kétféle összetételben tartalmazzák az ösztrogént és a gesztagént. A csomag első felében lévő szemek tüszőhormon túlsúlyt mutatnak, a második félben pedig a sárgatest-hormon a domináns
• három- vagy trifázisos készítmények az előbbi két fázis mellett - a kettő között, középidőben - egy harmadik összetételű tablettacsoportot is tartalmaznak

Sürgősségi fogamzásgátlás

Olyan fogamzásgátló lehetőség, amely szexuális aktust követően 72 órán belül nyújt segítséget. „Vészhelyzetben” javasolt, amikor a védekezésbe hiba csúszott.

 

Injekció

A tablettás változat mellett ismert az injekciós készítmény is.

Való igaz, hogy ez a módszer kényelmesnek mondható, hiszen egyetlen bevitellel hónapokra megoldható a nem kíván terhesség elleni magas fokú védelem.

Hátránya viszont az, hogy ezt csak egészségügyi dolgozó (orvos, nővér, asszisztens) adhatja be, ugyanakkor gyakrabban okoz vérzészavart. Nem beszélve arról, hogy a már egyszer bevitt gyógyszer hatása nem függeszthető fel, ha közben valami miatt mégis abba szeretnéd hagyni a fogamzásgátlás.

Implantátumok

Az implantátumok az injekciós készítményekhez hasonlóan hosszú távra, de nem hónapokra, hanem évekre biztosítják a hatást. A gyufaszál méretű kapszulákat általában a kar bőre alá ültetik be. A hormon lassan és egyenletesen szabadul fel belőle, így biztosítja a tartós védelmet.

Az injekciókhoz hasonlóan, használata során viszonylag gyakran fordul elő vérzészavar. Nagy előnye azonban az, hogy az eszköz bármikor eltávolítható és ezzel a hatás felfüggeszthető.

Hüvelygyűrű

Újabban hüvelybe helyezhető gyűrűket is használnak fogamzásgátlás céljából hormon bevitelére.

Az eszközt maga a páciens helyezi fel magának.

Kinek nem ajánlott a tablettaszedés?

Nagyon gyakori kérdés a megfelelő fogamzásgátlást keresők körében, hogy szedhet-e tablettát az illető vagy sem.

Leggyakrabban a tabletták hatóanyagai döntik el, hogy alkalmas-e az adott készítmény a páciens számára. Fontos megemlíteni azonban, hogy kombinált tabletták, ahogyan ezt nevük is mutatja valamilyen ösztrogén származékot tartalmaznak, leggyakrabban etinil-ösztradiolt. Ez a hormon felelős azért, hogy a tablettaszedés során meggátolja a tüszőérést. Ez a hormon azonban a szervezet más részein is aktív hatást fejt ki. Befolyásolja a máj működését, megváltoztatja a vércukor, vérzsír, véralvadási faktor szinteket és a hormonális rendszerre hatva természetesen más hormonok vérbeli mennyiségét is.

Mivel a legtöbb tabletta (a kombinált orális fogamzásgátlók mindegyike) valamilyen formában ösztrogént tartalmaz, ezért annak vérrögképződést (trombózist) okozó hatása miatt az ilyen hajlammal rendelkező egyének esetén a tablettaszedés abszolút ellenjavallt.

Számos vizsgálatban azt mutatták ki, hogy a tabletták mind hosszú- mind pedig rövid távon emelhetik a vérnyomást, tehát magasvérnyomás-betegségben szenvedőknek még gyógyszeresen kordában tartott esetekben sem ajánlott a fogamzásgátlás ezen formája

Nem javasoljuk a tabletták szedését olyan esetekben sem, ahol a hormonhatás a már jelenlevő betegség progresszióját idézheti elő, ilyen lehet például az emlőrákok jelentős része, de természetesen a hormonhatás más rákok esetében sem feltétlenül jótékony hatású. Hasonlóan nem javasolt a komplex, több szervet érintő betegségek, mint például cukorbetegség esetén sem

Más szemszögből ugyan, de nem javasolt a tablettaszedés azon hölgyek számára sem, akik nem tudják betartani a tablettaszedés szabályait.