A női nemi szervek működése

A női szervezetben zajló, zömmel ciklusos események egyik fő irányítója a petefészek. Az általa termelt hormonok fontos szerepet töltenek be a szexuális funkciók kialakulásában, szabályozásában.

Az újszülött leánygyermek petefészkeiben már ott vannak azok a petesejtképződmények, amelyekkel a szervezet élete folyamán gazdálkodni fog. Ezek száma petefészkenként kb. 200 000, összesen mintegy 400 000.

A születés után új sejtek már nem termelődnek. A petesejteknek azonban csak nagyon kis hányada játszik majd szerepet közvetlenül a megtermékenyülés és utódnemzés folyamatában.

Ivarérett korban, egészséges körülmények között, a petefészekben havonta egy-egy petesejt érik meg, szabadul ki és válik megtermékenyíthetővé. Átlagosan 35 éves termékeny életciklussal számolva ezek száma összesen kevesebb, mint 500. A többi felszívódik, elhasználódik. A petesejtet tokként körülvevő sejtek termelik a tüszőhormont. Ennek hatására indul be már gyermekkorban a nőies típusú test formálódása, majd az érett nőre jellemző fenotípus kialakulása.

A tizenéves kor első éveiben a petefészkek működésének szabályozásába belépnek magasabb szintű idegi-hormonális központok is. Agykérgi hatásra közvetett módon és az agyalapi mirigy termelte hormonok közvetlen irányítása alatt a petefészkek megkezdik ciklusos működésüket: bekövetkezik az első menstruáció.

A havi vérzés és a menstruációs ciklussal járó változások

Az első időszakban a havi vérzések még nem szabályosak, gyakran fordulnak elő kimaradások. A rendszeresség beálltával a ciklus hossza átlagban 28 nap. Néhány napos eltérés ettől lehetséges még egyazon személynél is. A ciklus első napja a menzesz kezdete, vége pedig a következő vérzést megelőző nap, azaz a menstruációs ciklus hossza a két egymást követő havi vérzés első napja közötti idő.

A négyhetenkénti vérzések ritmusának hátterében egyéb ciklusos változások is zajlanak.

Ezeknek fontos szerepük van a fogamzás/fogamzásgátlás megértésében illetve gyakorlati megvalósításában.

A ciklus kezdete a menstruáció első napja. A vérzés hossza általában 3-5 nap, a vesztett vér mennyisége kb. 30-40 ml. Ezt követően idegi-hormonális hatásra beindul a petefészkekben néhány petesejt növekedési folyamata.

A növekvő tüszőben a petesejt a két menzesz közötti középidőben érik meg és szabadul ki. Helyén, a petefészekben kialakul a sárgatest. A növekvő tüsző sejtjei termelik a már említett tüszőhormont, a visszamaradt sárgatest pedig a sárgatest-hormont.

A havi vérzés lezajlását követően a tüszőhormon hatására a méhnyálkahártya fokozatosan felépül, megvastagszik. Ez a folyamat a tüszőrepedésig tart és proliferációs fázisnak nevezzük.

A tüszőrepedés (ovuláció) általában a megelőző menstruációs vérzést követő 14. nap körül következik be. Ettől azonban eltérés lehetséges, ezért ennek időpontját pontosan nehéz meghatározni. Ha az ovuláció bekövetkezett, az érett petesejt maximum 24 óráig termékenyíthető meg.

A sárgatest hormon hatására a megvastagodott méhnyálkahártyában további változások zajlanak: a szövetek érdússá, táplálékban gazdaggá válnak. Ez a szekréciós fázis, amelynek célja a nyálkahártya felkészítése a megtermékenyült petesejt befogadására. Ha ugyanis terhesség létrejön, akkor a már osztódó, többnyire hólyagcsíra állapotban lévő képződmény a 20-21. nap körül (az ovuláció utáni 7. nap táján) éri el a méh üregét és ágyazódik be. Az ösztrogén és progeszteron termelése fennmarad, illetve fokozódik. Ennek hatására a jól felépült nyálkahártya a növekvő terhesség táplálását megfelelően képes biztosítani.

Ha a megtermékenyülés elmarad, a hormontermelés viszszaesik. A méhnyálkahártya elhal, lelökődik és vérzés kíséretében - menstruáció formájában - kiürül a méh üregéből. Ez általában az ovulációt követő 12-16. nap körül következik be.

A menstruációs ciklussal párhuzamosan zajló egyéb változások

A petefészekben termelődő hormonok hatására egyéb ciklusos változások is megfigyelhetők. A tüszőhormon hatására a nyakcsatornában termelődő nyák mennyisége nő, viszkozitása csökken, áttetszővé, nyújthatóvá válik, áteresztő képessége az ondósejtekkel szemben fokozódik. Mindez azt a célt szolgálja, hogy az ovuláció idejére a legoptimálisabb viszonyok alakuljanak ki a megtermékenyülésre.

Ezzel szemben a progeszteron a nyák mennyiségét, nyújthatóságát, áteresztőképességét csökkenti, viszkozitását növeli, áttetszőségét rontja.

Hormonális hatásra a szervezet alaphőmérsékletében is jellemző változás zajlik le. Érett, egészséges nőben az ébredési hőmérséklet kétszakaszos formát mutat.

Azonos körülmények között, naponta megmérve a testüregi hőmérsékletet (szájban, hüvelyben vagy végbélben) a ciklus első felében ún. szubnormális, néhány tizeddel 37 fok alatti, majd az ovulációt követően néhány tizeddel 37 fok feletti hőmérséklet kapunk. Ezt nevezzük bifázisos hőmérséklet görbének, ami azt jelzi, hogy abban a ciklusban peteérés történt.

A menstruációs ciklus hossza

Az átlagos menstruáció rendszerint 28 naponként jelentkezik, 3-5 napig tart és a vérzés mennyisége átlagosan 30-40 ml. Ettől eltérő is lehet a havi vérzés anélkül, hogy kórosnak tartanánk. 23-35 nap közötti időtartamú menstruációs ciklus teljesen normálisnak tekinthető.  

Egy dolgot nem szabad figyelmen kívül hagyni: minden ciklustól eltérő vérzést komolyan kell venni, fel kell figyelni rá, hátterét tisztázni kell. Ez orvosi feladat, amelyet csak a rákszűrést is magába foglaló gondos nőgyógyászati vizsgálat biztosít.

A megtermékenyítés folyamata

Az ábrán nyomonkövethetjük a petesejt és a hímivarsejtek útját a
megtermékenyítés folyamatában.