Amit a fogamzásgátlásról tudni kell

Az, hogy a pár milyen eljárást alkalmaz a nem kívánt terhesség elkerülésére, sok tényező függvénye, érdemes átgondolni a választott módszer hatékonyságát, kockázatait és költségvonzatát is.

Optimális esetben a terhesség a pár számára legmegfelelőbb időpontban következik be. Ez azt is jelenti, hogy a gyermekvállalás előtti időszakban, valamint a tervezett gyermekek megszületése után gondoskodni kell a teherbeesés elkerüléséről.

Az, hogy a pár milyen eljárást alkalmaz a nem kívánt terhesség elkerülésére, sok tényező függvénye. Fontos szempont a nő életkora, esetleges (nem nőgyógyászati jellegű) betegségei, hogy van-e már gyermeke. Nem elhanyagolható ugyanakkor az alkalmazott módszer költségvonzata, valamint a mellékhatások, és fontosak a kényelmi szempontok is.

Ahhoz, hogy bármelyik fogamzásgátló eljárás lényegét megérthessük, fontos a női nemi ciklus ismerete.

A női nemi ciklus
A petesejtek érése a serdülőkortól a változó korig havonta megy végbe. Egyszerre több éretlen petesejt indul növekedésnek, fejlődésnek, azonban csak egy kiválasztott sejt jut el a teljesen érett állapotba. Az érés több szakaszon keresztül megy végbe és egy FSH, valamint egy LH nevű, az agyalapi mirigy által termelt hormon szabályozza.

Ön tudta? A petesejtek korai alakjai már néhány hetes leány magzatok petefészkében is kimutathatók. Ezek száma a születés időszakára jelentősen lecsökken, azonban még így is körülbelül egymillió csírasejt marad. A nemi érés idejére további csökkenés megy végbe.

A normális esetben 28 napos nemi ciklus első felében az ösztrogén a domináns hormon, amit a petesejtet körülvevő ún. tüsző sejtjei termelnek. Az ösztrogénnek szerepe van többek között a nemi szervek terhességre való felkészítésében. A ciklus első felében lezajló bonyolult hormonhatások eredményeképpen megérik a petesejt és kiszabadul a tüszőből, innen pedig a petevezetőbe jut. A petesejt helyén a petefészekben kialakul a sárgatest, ami egy időszakos hormontermelő szerv. Fő hormonja a progeszteron, aminek fontos szerep jut a méhnyálkahártya embrió befogadására való felkészítésében és a terhesség fenntartásában.

Amennyiben a megtermékenyülés nem következik be, a következő ciklus kezdete előtt néhány nappal a sárgatest hormontermelése csökkenni kezd, a csökkent hormonszint pedig már nem képes a méhnyálkahártya fenntartására. Emiatt következik be a havi vérzés, vagyis a méhnyálkahártya lelökődése néhány napig tartó vérzés formájában.

 

Forrás: webbeteg.hu

Potenciazavarok fiatalkorban

A potenciazavarok említése során szinte mindenki először az időskorra asszociál: sokan élnek abban a tudatban, hogy a merevedési és egyéb jellegű szexuális panaszok csak a szépkorúakat érinthetik. Pedig ez korántsem így van!

Statisztikai felmérések igazolják, hogy a szexuális együttlét kudarca, sőt, sorozatos kudarca bizony már fiatal felnőttkorban, nem egy esetben tinédzserkorban is felütheti a fejét. Természetesen, a jelenség hátterében rendszerint más és más probléma áll fiatal illetve idősebb korban.

Mikor beszélhetünk potenciazavarról?
Potenciazavarról akkor beszélhetünk, ha a kívánt szexuális együttlét valamilyen ok folytán nem következik be. Tehát, ami mindenképpen szükséges, az a szexuális vágy az adott helyzetben; így a libidócsökkenéssel járó kórképek (pl. hormonháztartási zavarok) egy másik csoportba sorolhatók. A potenciazavarok súlyossága rendkívül széles skálán mozog, kezdve a változó mértékű és időtartamú merevedési zavaroktól az erekció teljes eltűntéig.

Míg az időskori formáknál leggyakrabban testi (szomatikus) problémák (pl. érelmeszesedés, prosztatabetegségek, cukorbetegség, ideggyógyászati kórképek, urológiai megbetegedések stb.) állnak a háttérben, addig fiatalkori „variánsánál” döntően pszichés eredetű zavarokról szól a fáma.

De miről is van szó?
Az egyik leggyakoribb pszichés tényező a szorongás: a megfelelési kényszer, a felnőtt filmekben látott (egyébként szinte minden valóságalapot nélkülöző) szituációk, szexuális élethelyzetek helytelen értékelése; az alacsony önbecsülés, a felsüléstől való félelem kivétel nélkül mind komoly stresszhatással bírhatnak, melyek egy-egy szexuális aktus előtt bizony komoly problémát is okozhatnak. Sok esetben egy új kapcsolat szexuális vonala állítja próbatétel elé a fiatalt:

Vajon jól csinálom?
Vajon az előző barátjával jobb volt neki?
Vajon mit fog szólni a testemhez?
Vajon el tudom-e juttatni a csúcsra?
Főként az önbizalomhiányban szenvedők hajlamosabbak arra, hogy egy-egy ilyen helyzet előtt annyira „bepánikolnak”, hogy a rossz, vagy akár teljesen sikertelen szexuális együttlét szinte biztosra vehető. Az ilyen kudarcok érthető módon tovább rombolják a férfi önbecsülését, és újabb kudarcok forrásaivá válhatnak. Esetenként mély, ördögi kör alakul ki, mely akár a teljes impotenciáig fokozódhat.

Mit lehet ilyenkor tenni?
Talán az egyik legfontosabb tényező a szexuális partner hozzáállása, türelme, empátiája. Bár ez egy látszólag eredménytelen segítség (hiszen sok férfi ilyenkor vagy csigaházba bújik, vagy tüskés sündisznóként azt sebzi, aki legközelebb van), higgyük el, hogy mégis rengeteget számít. Ha többször előfordul a sikertelen közösülés, érdemes szakember segítségét kérni, az ilyen-olyan, sok helyről hozzáférhető „csodaszer”, potencianövelő helyett. Pláne, ha nem is pontosan tudjuk, mi a baj.

Először az okot kell kideríteni!
A szakorvosi vizsgálat segít tisztázni a merevedési zavar hátterében álló kórokot, mely az eredményes terápia alapja. A testi eredetű bajokat (pl. rejtett gyulladások, urológiai betegségek, hormonális okok) megfelelő gyógykészítményekkel kezelik, míg a pszichés eredetű problémákat általában szexuálpszichológus segítségével oldják meg.

 

Forrás: webbeteg.hu